Visszatérés az Istennőhöz

Amikor a jelenlegi, patriarchátusi világban bekövetkezett eseményre a patriarchatus elveinek megfelelő reakcióval válaszolunk, a fényünk, a személyiségünk elveszik. Ez a fény vesztés még nagyobb önbizalomvesztéshez és önértékelési zavarhoz vezet, ezt pedig be kell látnunk: semmi jónak nem a forrása. 

A női kultúrákban ismeretlen volt a nemi erőszak. Ismeretlen volt a bántalmazás. Ismeretlen volt a leigázás, megalázás. A nők tiszteletnek örvendtek. Ők voltak az élet központja, teremtettek, új életet adtak és mindenkit támogattak a fejlődésben. És önmagukat sosem érezték korlátozva. A patriarchátus világa romba döntötte ezt a békés, nyugodt társadalmat. Technikai fejlődés, szexipar... A bibliai teremtéstörténet, miszerint Éva, Ádám oldalbordájából teremtetett (nem ismerve Lillith, az első asszony történetét) nemhogy erősíti, hanem gyengíti a nő szerepét. Ami egy másik kultúrában szent szerepet töltött be, ebben mind elveszett. 

A patriarchátusban harcok dúlnak. Presztízs, hatalom, anyagi javak. A matriarchatusi kultúrában egyenlőség, család, nyugalom, béke, a Természet Bősége. A patriarchátus elfojt, "ha szükséges odacsap", menekülésre vagy visszahúzódásra készteti a gyengébbet, a matriarchátus magához ölel. Puha, illatos karjaiba zár és utat mutat a fejlődéshez. Amikor nő-társaiknak segítünk elhagyni az árnyaikat, nem menekülésre biztatjuk őket, hanem megértésre, lelki-szellemi fejlődésre. Azt mondjuk: képes vagy átformálni a sötétséget fénnyé; bármilyen árnyékot is cipeltél a vállaidon, képes vagy megváltoztatni a minőségét, átalakítani önmagad és a világ javára.

Azt mondjuk: az évszakok változnak.
Ébredés- Megbocsátás- A Isteni cél felfedezése- A világ támogatása - ez az utad.
Így válik Kore, Perszephonevá, így lesz a személyiségét nem ismerő lányból mély meglátásokkal rendelkező Istennő/Királynő, aki utat mutat és segít eligazodni másokat az élet labirintusában, és megmutatja :

Az a valóság, ami az elmédben van.   

(folyt.köv)

---